Gyógyászati Segédeszközök Gyára

Budapest, Dózsa György út 144.

 

Hiába az itt gyártott számtalan segédeszköz, a gyár lábon maradásához nem segítette hozzá.

 

 

Bővebben:

Bontják a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát

Helyszín: 

Angyalföld, Dózsa György út-Kassák Lajos utca-Taksony utca-Tüzér utcák által határolt telek.

"A Gyógyászati Segédeszközök Gyára 1963-ban költözött a XIII. kerületbe, az egykori Lőportárdűlő városrészbe. Itt épült fel korának egyik legmodernebb épületeként a székház és gyártócsarnok a Dózsa György út 144-148. alatt. Az épület tervezője Kiss László, a KÖZTI mérnöke volt. A 34 millió forintból megvalósuló beruházás 3 év alatt készült el. Az építkezést az ÉM 23. sz. Állami Építőipari Vállalat végezte. A gyártelep teljes területén 1963. augusztusában kezdődhetett meg a termelés. Ez idő tájt 750-féle terméket készítettek, amelyeket 1,5 millió magyar állampolgár viselt vagy használt.

A magyarországi művégtag-gyártás, az első világháború szükségszerű eredményeként, 1915. március 25-én indult meg Budapesten. Nem csak az elveszített végtagok pótlását próbálta megoldani az üzem, de tanfolyamok szervezésével a rokkantak polgári életbe való visszatérését is próbálták elősegíteni. A Magyar Királyi Művégtaggyár az 1930-as években egyéb protézisek készítését is megkezdte, valamint egy 30 ágyas ortopéd sebészetet is megnyitottak az üzem területén. A II. világháborúban ismét megnőtt a termelés kapacitása, a gyár ekkoriban katonai vezetés alatt működött. 1948-ban államosították, neve Állami Művégtaggyár-ra változott, majd 1949-től Művégtaggyár Nemzeti Vállalatként működött tovább. Nem sokkal később Gyógyászati Segédeszközök Gyára (GYSGY) lett belőle.

Tevékenysége sokrétűvé vált. Speciális végtagok készítése és javítása mellett kórházi berendezéseket, orvosi műszereket, gyógycipőket is előállított. A betegellátás mellett a prevenciós tevékenységben is részt vett az üzem.

Itt készült például a "Rugi" pelenkázó nadrág, amely a csecsemők csípőizületeinek egészséges fejlődését segítette elő. " 

Az önkormányzat honlapján talált 2011-es szabályozási tervrajzból sok konkrétumot ugyan nem, de egy mondatot biztosan kiolvasok: "a tömb közepén, a terepszinten egy legalább 1000 m2-es közhasználatú tetőkert alakítandó ki". A területre Sir Norman Foster irodája is készített terveket, akit magyar viszonylatban az ötödik kerület kellős közepén meghiúsult Zeppelin-ház kapcsán ismerünk, de a honlapjukat böngészve nem bánnám, ha az ő terveik valósulnának meg. Ha igen, irodaház lesz, a földszinten éttermekkel és üzletekkel.